1. függőlegesen aránylag nagy kiterjedésű. magas torony, termet. | függőlegesen a jelzett mértékben kiterjedt. két méter magas fal. | ▸ magas dombormű

2. vmely szinttől függőelegesen aránylag nagy távolságra levő. magas vízállás; magasan repül; magasra emel. | fölfelé jókora távolságra elható <dobás, lövés>. ▸ magas labda bocsánat, de ez magas labda volt.

3. nagy rezgésszámú <hang>. ▸ magas c ▸ kivágja a magas c-t

4. nyelvt a szájüreg elülső részében képzett <magánhangzó> (e, é, i, í, ö, ő, ü, ű).

5. gyak. sajtó v. műsz nagyfokú, nagymértékű. magas láz. | biz nagy v. sok. magas fizetés. | ▸ magas kor | ▸ magas kedv | a fejlődés előrehaladott fokát mutató. magas színvonal, kultúra.

6. vál a közönségesen, a megszokotton szellemileg, erkölcsileg felülemelkedő. magas eszmények. | gyak. gúny nagy szellemi képességet kívánó. a magas politika. ▸ ez neki magas

7. hiv v. sajtó, néha gúny nagy hatalmú, sokak fölé rendelt. a magas minisztérium; magas állás; ▸ a magas porta ▸ a magas szerződő felek | ilyen személytől, testülettől eredő. magas elismerés. | néha gúny az uralkodó társadalmi osztály(ok)hoz tartozó, előkelő. magasabb körök.

1. a térnek a föld felszínétől nagyobb távolságra levő része. a magasba emelkedik. ▸ magasat ugrik

2. ritk vál valaminek teteje, felső része. a torony magasa.

1. a jelzett személynek, dolognak, annak szánva, az ő számára, hasznára, előnyére, ill. kárára, hátrányára. küldök neki csomagot; szólok neki; árt neki. | ▸ jaj neki!

2. a jelzett személyre, dologra nézve, az ő szempontjából. kedves neki; feltűnt neki; nekem mindegy. | <a kell, lehet, szabad szók mellett.> nekem nem szabad ... | ▸ úgy kell neki! | ▸ mit neki

3. mozgásban valaki, valami felé irányulva, azt elérve. egyenest neki a fának rohant.

4. <a birt szerkezethez hasonló jelentésben, nyomósításként.> neki kék szeme van. | <pongyola, fölösleges haszn. > ez ica, ez meg a mamája neki. | <birtoklást kifejező van (lesz, nincs, sincs), marad ige mellett.> van neki egy szép kis háza.

5. biz <érzelmileg erősen színezett m-ban, a beszélő személyes érdekeltségének kif-ére.> nekem aztán ide ne jöjjön!

6. az ő helyében. ha neki volnék ...

7. <a neki- ik h., ha a cselekvés nem az egysz. 3. sz-re irányul.> nekünk estek.

1. mozgásban a jelzett v. odaértett személy, dolog felé irányulva, ill. azt érintve, elérve. nekiindul, nekiütődik.

2. tevékenységét valamire irányítva. nekikészül.

3. magát vmely érzésnek (teljesen) átadva. nekibúsul.

1. az ö hang hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ő, ő).

I. 3. sz-ű sznévm (rendsz. érzelmileg színezett m-ban v. szembeállítás, kiemelés esetén).

II. fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel) az, akibe a beszélő v. az illető személy szerelmes. a nagy ő.

[ fgr ]

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. (fn-i)

II. (mn-i, ragozatlan jelzőként) vál ez a(z), ezen. e nemzet; ez esetben.

[ fgr ]